weinhardt attila

Keményen visszaszóltak az MNB programját lehúzó felmérésre

"Egész egyszerűen hülyeség" annak a friss felmérésnek az állítása, amely szerint kevés olyan vállalkozás volt, amely az MNB Növekedési Hitelprogramja nélkül ne vett volna fel hitelt, vagy kevesebbet ruházott volna be - hangsúlyozza a Portfolio-nak adott nyilatkozatában Krisán László. A Széchenyi Kártyát 13 éve forgalmazó KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója egyértelműen úgy látta, hogy az NHP már a megjelenés pillanatától kezdve fontos és erőteljes gyakorlati és pszichológiai hatásokat indított el a vállalati hitelpiacon. Igaz, a minap elindított NHP+ programot azért szorgalmazták, "mert látszott, hogy nem tud eléggé mélységben lemenni a kisebb vállalati méret felé a program". Krisán biztos abban, hogy az NHP kiterjesztése a lakásépítési piacon is jelentős pozitív változásokat indíthat el.

Augusztustól jönnek az állami hirdetési milliárdok

"Nem az a cél, hogy bárki is elvegye az intézmények hirdetésre szánt pénzét, sokkal inkább az a cél, hogy ezt a közpénzt hatékonyan költsék el ezek a szervezetek" - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Nobilis Márton, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal elnöke annak kapcsán, hogy a napokban kiírnak egy 25 milliárd forintos közbeszerzési keretmegállapodást. Ez egy kétlépcsős folyamaton keresztül abban segít, hogy a mintegy 1500 állami intézmény és vállalat a három kiválasztott ügynökség mindig legolcsóbb ajánlatából költhessen médiavásárlásra, szponzorációra, illetve a kormány a saját kommunikációjára.

Nobilis hangsúlyozza, hogy ez rendszerszinten mintegy 10-15 milliárd forintos megtakarítást tud elérni és nem lesz kibúvó egyik, általuk felügyelt intézmény számára sem. Arra viszont van lehetőség az augusztusban várható közbeszerzési eredményhirdetésig is, hogy egyedi döntéssel valóban szükségesnek ítélt beszerzéseket jóváhagyjanak. Nobilis az új rendszer kapcsán kiemelte: mindenki pontosan tudni fogja, hogy mennyit költ az állam, és azt is, hogy hol. A beszélgetés során kiderült az is, hogy lekerült a napirendről az ügynökségi bónuszok eltörlésének kérdése.

Beálltunk a frontvonalba, hogy hitelhez segítsük a kkv-kat

Bár sok kókler pályázatíró volt az elmúlt években, ettől még nem kell megszüntetni ezt a szektort, mert segítenek az uniós források lehívásában, ahogy a Széchenyi Kártya program két finanszírozási konstrukciója is ezt éri el - emelte ki a Portfolio-nak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint a kis- és középvállalkozói szektor szereplői hosszú évek óta negatív pénzügyi spirálban voltak és ezt nagyrészt a jegybank Növekedési Hitelprogramja segített megtörni. Az MNB kamatcsökkentése és az "uniós ingyen pénzek" eltűnése Krisán szerint jókorát lendített a hitelezésen, ami a KAVOSZ által közvetített, mostanra közel 1400 milliárd forintra hízott hitelállományon is meglátszott. A vezérigazgató azonban hangsúlyozta: el kell kerülni, hogy a különböző refinanszírozott és kamattámogatott hitelprogramok kiszorítsák egymást, illetve összezavarják a vállalkozásokat. Meglátása szerint a KAVOSZ népszerű termékeinek az az egyik fő oka, hogy beálltak két, egymást ellenségnek látó csoport közé és az állami garancia miatt rendkívül olcsó banki hitelekhez tudják hozzásegíteni a kkv-kat.

Két nagy újítással könnyíti a kormány a pályázók dolgát

Két jelentős finanszírozási újítással is segít a kormány a vállalkozásoknak a most elinduló pályázati ciklusban - vetítette előre a Portfolio-nak adott írásbeli interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint ez a két intézkedés jelentheti "a legnagyobb könnyítést a vállalkozásoknak" az egyszerűbbnek, átláthatóbbnak ígért új rendszerben. Csepreghy arra figyelmeztetett: szemléletváltásra kell felkészülni, mert az új ciklusban "az uniós támogatások nagy tömege visszatérítendő forrás keretében fog a gazdaságba jutni". Éppen emiatt csak az életképes, rentábilis projektek számíthatnak támogatásra, azaz olyanok, akiknek "csak a kezdeti löketre van szükségük, nem pedig hiányzó finanszírozásra".

Bosszantó magyar kérések: ez csak a felszín

Az uniós támogatási rendszer helyenként elképesztő bürokratikus követelményei számtalan pályázónak, nyertesnek, projektmenedzsernek, tisztviselőnek okoznak bosszúságot. Az új uniós fejlesztési ciklus hajnalán ezért különösen aktuális a pályázatokat és támogatott projekteket érintő adminisztratív terhek csökkentésének módja és lehetőségei. Szebeni Dávid, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója - aki belsős munkatársként részt vett a 2014-20-as operatív programok tervezésében - az elmúlt hónapokban megtapasztalt példákon keresztül, négyrészes cikksorozatban mutatja be a témát. Az első három cikkben az adminisztratív nehézségek mélyebb okairól olvashat az érdeklődő, a negyedik cikkben pedig olyan konkrét javaslatokról lesz szó, amelyek a támogatási rendszer szereplőinek javát szolgálják - vetíti előre a szerző.

Ez történhet a magyar piacokon a választási eredményekre

A két legvalószínűbb forgatókönyv (kétharmados, illetve egyszerű Fidesz-többség) egyike fog bekövetkezni a végleges választási eredmények alapján, amelyet a piacok már beárazhattak. Így önmagában a végső eredmény nem feltétlenül okoz majd érdemi magyar pénz- és tőkepiaci mozgásokat a következő napokban, noha kedvező és kedvezőtlen szempontok is felmerülhetnek a befektetők szemében. Ha napok múlva megszűnik a választások kimenetele körüli bizonytalanság, az mindenképpen kedvező lesz, az pedig már most látható, hogy az erős többség miatt az ország kormányozhatósága nem forog kockán. A hétfő reggeli állás szerint a kétharmad határán billeg a Fidesz, és ha ez végül nem is jön össze, akkor is "be lehet szerezni" a fontos ügyekhez majd 1 mandátumot a következő 4 éves ciklus során.

A fentiek miatt tehát érdemes a kétharmados kormányzás folytatódásából kiindulni a lehetséges piaci reakciók átgondolásához. A válasz megadásához egyúttal érdemes röviden megvizsgálni, hogy hogyan reagáltak a piacok 4 évvel ezelőtt a kétharmadra, illetve azt is érdemes gyorsan összefoglalni, hogy mit vártak a piaci szereplők a Portfolio.hu márciusi felméréseiben erre a forgatókönyvre.

Ide menekülj, ha kitör az újabb vihar!

Az orosz-ukrán válság és a kínai gazdaság lassulásával kapcsolatos félelmek az utóbbi hetekben sok befektetőt elgondolkodtathattak azon, hogy milyen piaci eszközökbe érdemes menekíteni pénzüket, ha esetleg a legrosszabb forgatókönyvek válnának valóra. Alábbi elemzésünkben a klasszikusnak számító menedék eszközöket, azok elmúlt időszaki teljesítményét és fundamentális hátterét vizsgáljuk meg. Amint rámutatunk: ha újra indokolttá válna a menekülés a piacokon, akkor a japán jen, a fejlett piaci államkötvények, és a defenzív részvényszektorok lehetnek a legideálisabb célpontok, de időről-időre szóba jöhet például a dollár, vagy az arany is. A svájci frankból addig nem biztos, hogy érdemes "betárazni", amíg él az árfolyamküszöb.

Mit tehet az MNB a zuhanó forint láttán?

Külső és belső okokkal is összefügg, hogy az elmúlt napokban rohamosan gyengült a forint és ma kétéves mélypontra jutott az euróval szemben. Számos lehetősége van a magyar gazdaságpolitikának, hangsúlyosan a Magyar Nemzeti Banknak arra, hogy a kialakult helyzetre reagáljon, ha szeretne. Legközelebb február 11-én lesz előre meghirdetett, nem kamatmeghatározó jellegű ülés, amelyet egy héttel követ a kamatdöntő ülés, de a testület bármikor tanácskozhat. Az alábbiakban azokat a lehetséges lépéseket szedtük össze, amelyek mentén gondolkodhat a testület.

Óriási csata elé nézünk Törökországban

Az eddigi legsúlyosabb válságba keveredett 11 éves hatalma alatt Tayyip Erdogan török kormányfő és adminisztrációja, és a belpolitikai bizonytalanság könnyen további eséseket hozhat a török piacokon a következő hónapokban. Az Erdogan által fémjelzett belpolitikai stabilitásból eddig sokat profitált Törökország, most viszont úgy néz ki, hogy a stabilitás igencsak megkérdőjeleződött, ami piaci szempontból kifejezetten rosszkor jött az országnak. A rendkívül nagy külső egyensúlyi sérülékenység miatt már eddig is szenvedtek a török piacok, most pedig a politikai kockázatok mindezt csak tovább fokozzák. A jelek szerint Erdogan most nagyon rászorul azon külföldi befektetők (kamatérzékeny) étvágyára, akiket nyáron még a kamatlobbi aktivistáinak nevezett. A nyár óta tartó piaci és belpolitikai feszültség mellett a jegybank még el tudta kerülni a kamatemeléseket, de ez a vonakodó stratégia az utóbbi napokban már padlóra küldte a török lírát. Óriási csatának nézünk tehát elébe a piacok és a török hatóságok között, amely jórészt arról szól, hogy az égetően szükséges külső forrásokhoz hozzá tud-e jutni Törökország és ha igen, akkor milyen áron.

Elemzésünk főbb megállapításai:

• 11 éves hatalmának legsúlyosabb válságába jutott az Erdogan-adminisztráció, mivel a kormánypártot érő támadások jórészt belülről érkeznek, miközben az elit korrupciós ügyei a társadalom széles rétegeit megrázhatják,
• Már nem zárható ki Erdogan távozása a hatalomból, a belpolitikai instabilitás viszont kifejezetten rosszkor alakult ki piaci szempontból,
• A nagy összegű rövid lejáratú külső adósság és a folyó fizetési mérleg magas hiánya eddig is igen sérülékennyé tette az országot, amelyet az fokozott, hogy a jegybanki tartalékok mértéke ezek összegétől lényegesen alacsonyabb
• Ezt a sérülékenységet az csak tovább növeli, hogy a Fed eszközvásárlási programja lassulni kezdett, ami egy új globális pénz- és tőkepiaci környezetet jelent
• A külföldi befektetők török részvény- és főként állampapír kitettsége még mindig magas, így az egyik legfőbb kockázat a török piacokra és a pénzügyi stabilitásra az, hogy a megingott bizalom miatt ezen befektetők jelentős része tőkekivonásba kezd,
• A líra hanyatlása csak tovább nehezíti az inflációs problémát, a fizetőeszköz stabilizálására eddig alkalmazott jegybanki stratégia nem igazán működik, így valószínűleg elkerülhetetlen az akár drasztikus kamatemelés,
• Ezek viszont tovább lassíthatják a török gazdaságot éppen akkor, amikor Erdogan kormánya több fontos belpolitikai megmérettetés elé néz,
• Mind belpolitikailag, mind gazdasági-pénzügyi értelemben kifejezetten nyugtalan időszak elé néz Törökország.

Felforgatta mindennapjainkat az MNB (TOP 10 sztori - 1.)

Minden korábbi várakozáson túlmenő kamatcsökkentési sorozat, óriási átalakulás a lakossági megtakarítási piacon, és sok százmilliárdos hitelpiaci élénkítés - ezek mind-mind a Magyar Nemzeti Bank háza tájáról kiindult folyamatok voltak idén, amelyeknek összefoglaló története a Portfolio.hu szerkesztőségének megítélése szerint megérdemli a legfontosabb idei gazdasági-pénzügyi sztori címet. A történethez persze az is hozzátartozik, hogy bár új jegybankelnökként Matolcsy György gyökeres fordulatot ígért a monetáris politikában, de végül ez túlzásnak bizonyult, ahogy a váltással kapcsolatos félelmek is. Maga az átállás azonban nem volt zökkenőmentes, amely többek között abból is látszott, hogy amikor Matolcsy túlmerészkedett a szakértői stáb által megtámogatott kereteken, akkor teljesítménye jócskán visszaesett.

Így csaphat meg minket az ukrán válság szele

Három főbb csatornán keresztül gyűrűzhetnek be Magyarországra az egyre csak durvuló ukrán belpolitikai és gazdasági válság eseményei, de a Portfolio.hu körképe azt mutatja, hogy ezek közül az energetikai függőség, illetve a közös állampapírpiaci nagytulajdonos esetleges negatív döntése üthet vissza leginkább. Az ukrán válság kapcsán továbbra is inkább a hrivnya (esetleg drasztikus) leértékelésének, mint az államcsőd kialakulásának veszélyéről beszélhetünk. A pénzügyi begyűrűzési csatorna kapcsán fontos azonban tudni, hogy az OTP Bank ukrán leányvállalata felkészült az esetleges leértékelésre és szerkesztőségünknek eljuttatott közleményében azt is hangsúlyozta a bankcsoport, hogy "elkötelezett az ukrajnai jelenlét mellett."

Elemzésünk főbb megállapításai:

Menekülj, ha jön a tapír!

Az idei év tőzsdei sztoriját egyértelműen a bőséges likviditás jelentette/jelenti, a FED azonban előbb-utóbb elkezdi elzárni a pénzcsapokat. A legfrissebb információk alapján erre valószínűleg hamarosan sor is kerülhet, ami akár egy komolyabb fordulatot is hozhat a világ tőzsdéin. Ha ez bekövetkezik, a befektetők fókuszába kerülhetnek a csökkenő profit várakozások, illetve a már alacsonynak egyáltalán nem nevezhető árazási szintek, ami tovább fokozhatja az eladói kedvet.

Olcsóbb forrást és ingyenreklámot kap a magyar állam - Interjú

Az elmúlt hónapokbeli bemutató rendezvényeken már 30-40 ezer kínai és vietnami állampolgár ismerkedett meg a magyar befektetési célú letelepedési programmal, közülük mostanáig több mint 320 befektető regisztrált a programba és év végéig összesen 400-500 regisztrált befektető várható - mondta el a Portfolio.hu-nak adott interjúban Lian Wang. A letelepedési kötvényhez kapcsolódó speciális értékpapírt kibocsátó Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) vezérigazgatója többek között azt hangsúlyozta: idő kell még ahhoz, hogy a tényleges befektetői érdeklődést jobban lássuk, másrészt a program sokkal többről szól, mint hogy a magyar állam a jelenlegi piaci kamatnál 1,5 százalékkal alacsonyabban jut öt éves devizaforráshoz. Jelezte ugyanis, hogy minden kínai, illetve vietnami ügyfelük kap egy olyan listát, amelyen a potenciális magyarországi befektetések vannak rajta, így a program népszerűsítése a magyar és az ázsiai gazdasági kapcsolatok erősítéséhez is hozzájárul. Ilyen értelemben tehát ingyenreklámot is kap Magyarország, hiszen ázsiaiak egyre szélesebb rétege ismeri meg például a Tokaji nevet, illetve az ország kultúráját és történelmét.

Lian Wang a beszélgetés során azt is hangsúlyozta, hogy a HSSDF kajmán-szigeteki bejegyzése teljesen szokványos a kínai befektetési alappiacon, illetve az a 40 ezer eurós díj, amelyet a náluk regisztrálóktól elkérnek, a lehetséges díjak alsó határát jelenti. A vezérigazgató úgy látja: a magyar letelepedési program legnagyobb előnye, hogy nincsenek hozzárendelve plusz befektetési követelmények, azaz a pénz közvetlenül a magyar államhoz áramlik, így kizárhatók a visszaélések.

Ezért kellett visszafizetni az IMF-hitelt

Észnél kell lennie az államnak az őszi devizakötvény kibocsátásnál. A bruttó adósságráta ugyanis annyira magas, hogy egy közepes méretű eladásból következő emelkedés már a tavaly év végi szintnél magasabbra tolná a mutatót. Hogy ez ne így legyen, azt az IMF-hitel előtörlesztése és az utolsó hónapok kötvénykibocsátásnak visszafogása is szolgálja. Igaz, az alaptörvényt még a növekvő államadóssággal sem sértenénk meg, mert a szakmailag pocsék adósságszabályunk annyira "gumiszerű". Így inkább politikai szempontból lenne kínos, ha az idén emelkedne az államadósság.

Vihar közeleg - Mi várható az Egyesült Államokban?

Amennyiben nem sikerül a következő hetekben két fontos kérdésben megállapodnia az amerikai politikai elitnek, akkor a történelemben először következhet be államcsőd a világ legnagyobb gazdaságában. Az ügy súlyához és az eredménytelen politikai csatározásokhoz képest eddig viszonylag nyugodtak voltak a pénz- és tőkepiacok, de ez bármikor egy csapásra megváltozhat. Ennek már a keddi kereskedésben látszottak előjelei. Könnyen lehet azonban, hogy csak az utolsó pillanatban érkezik jó hír Washingtonból, így akár extrém forgatókönyvekre is fel kell készülnünk.

Az elemzés legfontosabb gondolatai, üzenetei:

• Politikai állóháború látszik az amerikai költségvetési törvény és az adósságplafon megemelése témájában, noha a csőd elkerülése érdekében legkésőbb a hónap végéig meg kell állapodni.
• A piacok keddig nem aggódtak különösebben, mert az utolsó pillanatos megállapodásban reménykedtek, vagy egy legfeljebb pár napig tartó részleges csődben (itt csak késő kifizetések), továbbá a Fed teljes ütemű pénznyomtatási programjának fennmaradása is nyugtatólag hat
• A viszonylagos nyugalom lényegében bátorító hatású a politikai manőverekre, ez viszont kedden már fokozott idegességet, pánikreakciókat okozott az amerikai piacokon
• A több republikánus által szorgalmazott út (bizonyos állami kifizetéseket priorizálnak mások rovására) se jogilag, se a gyakorlatban nem járható és egyébként is csak kis időnyerésre lenne alkalmas
• Nő az esélye, hogy a piac elveszíti a türelmét, megijed és pánikszerű reakciók alakulnak ki, amelynek jeleit tegnap már láttuk
• Bár a részleges kormányzati leállás is mérsékelt negatív hatással jár a reálgazdaságra, de az igazán nagy veszély az adósságplafon megemelésének elmaradásából, azaz az államcsődből eredne
• Már ennek növekvő esélye is leminősítést válthat ki a nagy nemzetközi hitelminősítőknél
• A piacokon megrendülhet az amerikai eszközökbe vetett bizalom, ami számos pénzügyi csatornán keresztül súlyos tovagyűrűző hatásokat válthat ki világszerte

Egyre lazább a jegybank - Mi lesz a forinttal?

A laza monetáris politika fenntartásának terve rajzolódik ki a friss jegybanki jelzésekből, ami egyre inkább sérülékennyé teszi a forint árfolyamát. Ez még inkább igaz lehet azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bank költségvetési megfontolásokból a saját eredményére is kiemelten kezdett figyelni. Így a jövőben, amikor a kamatemelés lehetősége felmerül, eggyel több érv lesz a laza kondíciók fenntartására: a Növekedési Hitelprogram hatására növekvő kéthetes kötvényállományon ugyanis egyre nagyobb lesz a kamatfizetési kötelezettsége. Így a döntéshozóknak még inkább ébernek kell lenniük, hogy saját hitelességüket ne sodorják veszélybe.

Elemzésünk főbb megállapításai:

• rendkívül olcsóvá vált a forint gyengülésére játszó piaci pozíciót felvenni és megtartani, miközben az MNB még további kamatvágásokra készül,
• az állampapírokból levezethető árfolyamkockázati prémium eltűnt, ami szintén növeli a forint sérülékenységét,
• a forint hónapok óta nincs a nemzetközi befektetői közösség látóterében, semleges körüli lehet a piaci pozícionáltság, így bőven van tér a short pozíciók növelésére, ha azt valamilyen külső, vagy belső esemény(ek) kiváltja,
• számos olyan tényező mutatkozik, amely akár alkalmas lehet egy ilyen forintgyengülési hullám kiváltására,
• a jegybanki kommunikációban megjelent a kamateredményre való nagyobb odafigyelés szükségessége, azaz az állami költségvetés megterhelésének elkerülése,
• eközben a Növekedési Hitelprogram (NHP) most elindult második szakasza miatt várhatóan eleve jelentősen romlik a kamateredmény,
• az NHP kiteljesedése miatt előállhat olyan kényszerhelyzet a jövőben, hogy egyszerre kellene alacsonyan tartani a jegybanki alapkamatot és közben visszaemelni,
• a jövőbeli vonakodó kamatemelés egyrészt az inflációs célkövetés miatt a jegybanki hitelességet csorbíthatja, másrészt forintvédő devizapiaci intervenciót és állampapírpiaci vásárlást tehet szükségessé, ami a helyzetet akár súlyosbíthatja is.

Már megint a csőd felé rohan Amerika

Két, egymással szorosan összefüggő témában, az új költségvetésben és az adósságplafon megemelésében kell napokon belül egyezségre jutnia a két nagy amerikai politikai erőnek, enélkül ugyanis jövő keddtől lebénul a közszféra működése, két hét múlva pedig fizetésképtelenné válik az Egyesült Államok. A végsőkig kiélezett politikai harc garantált, de az nem, hogy az alku még éppen időben érkezik. Emiatt a pénzügyi piacok is egyre inkább aggódnak, hogy október közepén esetleg valóban bekövetkezik az a példátlan esemény (államcsőd), amelyet az amerikai pénzügyminiszter katasztrófának nevezett. Már a 2011-es, végsőkig kiélezett politikai küzdelem is gazdasági károkkal, illetve súlyos piaci következményekkel járt, ez pedig most még inkább igaz lehet.

Elemzésünk főbb megállapításai:

• kritikusan fontos napok következnek az Egyesült Államok régóta halogatott költségvetési és adósságproblémáinak rendezése szempontjából
• a jelenlegi költségvetési év most szeptember 30-án zárul, és egyelőre nincs mindkét párt számára elfogadható keretrendszer az új költségvetési évre
• a republikánusok elvonnák a demokrata államfő nevével fémjelzett egészségügyi programtól a költségvetési támogatást és csak ezért cserébe mennének bele az adósságplafon emelésébe
• amelynek emelése elkerülhetetlen még akkor is, ha maga a szabályrendszer értelmetlen
• október 17-től már a költségvetési tartalékokra szorulhat az amerikai államháztartás, ettől kezdve pedig az adósságplafon megemelése elkerülhetetlen, hogy ne következzen be a részleges csőd
• ha ez mégis megtörténne, akkor sérülne a nagyon biztonságosnak tartott amerikai eszközök iránti bizalom, ez pedig súlyos zavarokat okozna világszerte a pénz- és tőkepiacokon.

Ma este felrobbannak a részvénypiacok?

Három főbb kérdésben kell állást foglalnia a ma este 8 órakor megjelenő kamatdöntéskor az amerikai jegybanknak, miután már négy hónapja elkezdte felkészíteni a piacokat a pénznyomtatási program korszakának végére. A három kérdésből azonban meglátásunk szerint inkább csak kettő esetén szembesül nagyobb dilemmákkal a kamatdöntő testület, azaz milyen mértékű és összetételű legyen a pénznyomtatási program lassítása, illetve mindezt hogyan "ellensúlyozza" az előremutató kamatpolitika keretrendszerével a jegybank. Éppen az a várakozás tartja optimistán a piacokat a mai bejelentés előtt, amely szerint a lassítás nyugtalanságot okozó hatását igyekszik majd más lépésekkel tompítani a Fed. Amennyiben ez így lesz, akkor a részvényindexek könnyen új történelmi csúcsra ugorhatnak, miközben a dollár továbbra is gyengülési nyomás alatt maradhat, az amerikai kötvényhozamok pedig süllyedhetnek valamelyest a következő napokban. Minden ettől eltérő üzenetű mai Fed-döntés markáns ellenirányú mozgásokat válthat ki.

Az elemzés főbb üzenetei:

• A piac arra számít, hogy ma bejelenti a Fed a havi 85 milliárd dolláros QE3 program lassítását.
• A lassítás mértéke a várakozások szerint havi 10-15 milliárd dolláros lehet, ezen belül az államkötvények vásárlásának visszafogása nagyobb lehet.
• A Fed-közlemény és fél 9-től a sajtótájékoztatón Ben Bernanke ismét hangsúlyozhatja, hogy a QE3 befejezésétől még hosszú idő telik el az első kamatemelésig.
• Az első emelést a piac 2015 elejére árazza, miközben a legutóbbi Fed előrejelzésekből ennél (jóval) későbbi lépés következik.
• Valószínűleg a Fed most is igyekszik azt érzékeltetni, hogy a piac túl koránra árazza a lépést
• Az óvatos programlassítás és ez az üzenet együtt a rendkívül laza monetáris politika (tartós) fennmaradását jelzi.
• Ezek segíthetik a kockázati étvágy fennmaradását, így a részvénypiacokat is, közben a fejlett kötvénypiacokat nyugtathatják, míg a dollár általános erősödési trendje még várathat magára.

Varga: senki sem akarja tönkretenni a bankrendszert! (Interjú)

A kormány arról döntött szerdán, hogy a devizaalapú lakáscélú jelzáloghitel, mint termék, "minél korábban" szűnjön meg, azaz nem hosszú évekre elnyújtott problémarendezést szeretne - többek között erről beszélt Varga Mihály a Portfolio.hu-nak adott, csütörtökön készült interjúban. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a társadalmi igazságosság jegyében arról is döntés született: a forintban eladósodott lakáshitelesek összességében nem járhatnak rosszabbul, mint a devizában eladósodottak, így a forintalapú hiteleseket is támogatni kívánja a kormány. A tárcavezető a problémamegoldás keretéről nem beszélt, mert azt a bankokkal a jövő héten induló tárgyalásokon szeretnék kialakítani. Érzékeltette, hogy bár kompromisszumra törekszenek a tehermegosztásban, de az állam költségvetési mozgástere nagyon szűk, a deficit nem mehet 3% fölé, nehogy visszakerüljünk a túlzott deficit eljárás alá. Varga azt is hangsúlyozta: túlzónak tartja azokat a sajtójelzéseket, miszerint több mint 3 milliárd eurónyi azonnali veszteség jelentkezne a bankok mérlegében.